...............................................................................................................................
Érzékszervek
...............................................................................................................................

 A lónak igen kifinomultak az érzékszervei. Ízérzékelése ugyan hasonló a többi állatéhoz, de látása és szaglása egészen egyedülálló.

 
Minthogy a ló két szeme egymástól távol áll, majdnem körkörös a látása. Ez a szabad természetben élő, olykor menekülni kényszerülő állat számára felbecsülhetetlen értékű előny. A lovakhoz mindig látóterükön belül közeledjünk, mert különben megijednek. A ló szemének széles kifejezési skálája van, a csodálkozástól a gyanakváson, félelmen és agresszión keresztül a bátorságig. Le lehet róla olvasni azt is, hogy az állat egészséges-e: a beteg ló szeme félig csukott, és tekintete zavaros.

A lovak látószöge 340^o . Minthogy azonban szemük messze oldalt ül a fejükön, nem tudják a távolságot bármely szög alatt felbecsülni.

A lónak kitűnő a hallása, sokkal jobb az embernél. Fülei mindig mozgásban vannak, és minden hangot érzékelnek. A ló füléről azt is felismerhetjük, hogy érdeklődik, örül, unatkozik, ingerült, fél vagy agresszív-e. Finom hallásuknak köszönhetően a lovak gyorsan megtanulják az emberi hangot a dicsérettel vagy megrovással, a figyelmeztetéssel vagy paranccsal kapcsolatba hozni, ami megkönnyíti a kiképzésüket.

A lovaknak kifejezetten jó a szaglásuk. Tág orrlikaik számos szagot tudnak egyidejűleg érzékelni. Így például az állatok az ember szagáról felismerik, hogy fél-e. A ló fújtatással, hotkantással, hátrálással juttatja kifejezésre a kellemetlen szag iránti ellenszenvet. Sok ló nem eszi meg azt a takarmányt, amely véleménye szerint sajátos szagot áraszt.

A ló inkább nem eszik, mitsem hogy rossz füvet vegyen magához. Előfordulhat, hogy egy legelőt, amelyen látszatra zöld és egészséges fű nő, elutasítanak az állatok,. Normális körülmények közt a lovak nem fogyasztják el a durva, szennyezett vagy csekély értékű füvet. E tekintetben azonban a telivérek érzékenyebbek, mint a pónik.

A légkörnek igen nagy jelentősége van  a ló számára. Az ideges vagy félénk lovas éppúgy átadja az állatnak, mint a bátor, amely a félénk lónak nagyobb biztonságot kölcsönöz. Az új környezet vagy az idegenek is hatnak a lovakra. Belső rosszullétüket azzal mutatják ki, hogy toporognak, izzadnak, fel-alá járkálnak a bokszban, vagy teljessen lemerevednek. Ha viszont elégedett a ló, és bízik a tulajdonosban, engedelmesen követi annak utasítását. 

- Vissza -