...............................................................................................................................
A ló története
...............................................................................................................................

Kezdetek
  A lótenyésztés történetét az emberiség igényei és óhajai szabták meg. A háziasítás (domesztikáció) előtti évszázadokban az ember és a ló viszonya a vadász és zsákmány kapcsolatra korlátozódott. A félénk és hamar pánikba eső lócsapatokat szűk szurdokokba vagy sziklaperemekre terelték, ahonnan lezuhantak és kimúltak.
  Kr. e. 4000-3000 évvel kezték meg a Fekete-tenger közelében élő ázsiai nomád törzsek a vadlovak ménesekbe tartását. Amikor ráébredtek, hogy milyen erős és gyors a ló, elkezdték meglovagolni. A nimádok szánok elé fogták a lovakat, és lovon ülve terelték nyájaikat, csordáikat új legelőre. Kr. e. 3500 táján találták fel Mezopotámiában - ahonnan a lótenyésztés származik - a kereket. Felvirágozott a kereskedelem és elkezdtek lóval is kereskedni. A rákövetkező egy évezreden belül szoros kereskedelmi hálózat alakult ki Nyugat-Ázsiában és Dél-Európában. A lovat hamarosan bevetették háborús célokra is. Lovas népek - kassziták, elemiták és hettiták - Kr. e. 3000 évvel már lovon vívtak egymással szomszédháborúkat. Kr. e. 2000 évvel tűntek fel az első arci kocsik. A hikszoszok lóvontatású telt kerekű harci kocsijaikkal szabályosan lerohanták Egyiptomot. A hikszoszok Kr. e. 1542-ig uralkodtak Egyiptomban. 

A ló mítosza
  A ló nélkül egészen másképpen alakult volna az emberiség történelme. Hiszen a lovak segítségével történt hatékony személy- és áruszállítás nélkül nem lehetett volna messzi földekre kereskedni. De a ló a politikai életnek is kezdettől fogva fontos tényezője volt. Sőt az asszíroknál a lótenyésztés állami célkitűzés volt. Ezt a hagyományt továbbfolytatták a perzsák. Nagy Kürosz perzsa király 8000 mént és 6000 kancát tartott az istállóiban.
  Kínában, Japánban és Koreában a harci lovak az uradalomi ménesek hőn áhított zsákmányaiknak számított. Az elesett harcosukat lovukkal együtt temették el. A keresztes lovagok is nemes paripáikon vonultak az ellenség ellen.
  A középkorban megnőtt a hidegvérű lovak jelentősége, mert a lovagok - egy mázsát is elérő súlyú felszerelésükkel - erős lovakra szorultak.

Lovak békeidőben
  Az úthálózat kiépítése és a kocsik elterjedése után a 17. században megnövekedett a kereslet a gyors és erős lovak iránt. A 18. században felfedezték, hogy az arab és a berber ló alkalmas súlyos parasztlovak nemesítésére. A lovaglás mint sportág népszerűvé vált: a telivér letrejöttével megteremtődött az előfeltétele számos jelenségi sportlófajta kinemesítésének.
  Amikor azután elterjedt a traktor és a gépkocsi, az ipari államokban megszűnt az érdeklődés a lovak iránt; mindössze vidéken használták még őket itt-ott.
  A II. világháború óta azonban újra nő az érdeklődés a szabadidő- és sportlovak iránt. A lótenyésztés igen jövedelmező üzletággá vált.

- Vissza -